Üdv mindenki!
Nekem mondjuk szerdán indult a jamboree egy igencsak sűrű hét eleje után. Miután a határozott tervem és elképzelésem az volt hogy 2 autóval jelenek meg a jubileumi találkozón, ezért hét elején kapott némi szervizt és finomhangolást a kis Oldsmobile. Szerdán kivittem Szentendrére hogy majd pénteken onnan jönnek ketten vele utánunk, én pedig unokatesómmal elindultam éjfélkor a Bel Air-rel Agárd felé… Csütörtökön az Úr szakadó esővel díjazta az igyekezetemet hogy bepakoljunk, ill. kocsit takarítsak, mossak. Még egy nevezetes mozzanata volt a napnak, mégpedig hogy a kertbe betolatva kb.4 részre törtem a jobb hátsó lámpámat pedig már jópárszor ugyanígy betolattam, de természetesen MOST nem jött össze. Úgyhogy amíg én takarítottam, addig unokatesóm apummal pillanatragasztó közbeiktatásával, origamizással múlatták az időt.
Komáromba érve, még mindig hol jobban hol kevésbé esett a víz, de nem baj, végre ott voltunk! Nem volt egyszerű a feladat: csütörtök délután 4 autó + 4 sátorhelyet szerezni… Végül találtunk egy kb. megfelelő helyet az aszfaltpályához igen közel, kicsit aggódtam is hogy mi lesz velünk az egész éjjel tartó gümifüstölők miatt, aztán az 1. sátor felállítása után összefutottunk egy kedves amcsiautós barátomékkal (általuk meg is volt az első pálinka-bor kombó), akik mellet bőven volt még hely, hát átköltöztünk. (belegondolva erről is megérte volna egy életképet csinálni ahogy egy félig összerakott sátorral a tetőn autózunk az erődben). Lényeg hogy csütörtökön sikeresen elhelyezkedtünk, barátok mellett addigis míg a csipet-csapat megérkezik és felduzzad a létszám.
Pénteken egy reggeli gyors teszkózás után már nyílt is az első ser, és így ment ez egész nap :) Még délelőtt úgy a 2.-3. sör között egyszercsak Sid is befutott a Delóval, bár nem tudom mi a jó eget tudott a regisztrációnál vagy negyed órát eltölteni, és még Bébet sem hozta magával! (azért nem kell félteni a leányzót, jött Ő csak kicsit később vonattal…) Úgy alakult hogy az autó kapott a Vurdonosoknál idén is helyet, úgyhogy Sid nem nálunk tanyázott végig, de közel hozzánk, emellett kis boldogságra is okot adott hogy a mellettünk parkoló pick-up platóját a drága tűzoltó kolegák a rekkenő hőségben feltöltötték isteni hűvös vízzel! Ezzel a pancsolás kipipálva!
Telt múlt a nap, az X-edik sör és némi boroskóla elfogyasztása után kezdett szomorodni a szituáció, mert az Oldsmobile-om nem akart érkezni, 8 körül pedig kaptam a hírt hogy nem lesz csak 1 autóm Komáromban, mert Esztergomnál végleg megállt a versenytechnika… :( Estére azért kis szülői segítséggel leért szentendrei barátom is, de már csak egyedül, Sidék viszont aznap este még hazamentek egy kis családi ünnepségre, így csak 5en mulattunk, bár én korán kidőltem (ez kb. hajnali 2-őt jelent), de tudtam hogy a szombatra kell spórolni, az a FŐ NAP! ;)
1/5 oldal
NAAF 10. Jubileumi Amerikai Autóstalálkozó
(nem annyira Delorean szemszögből)Nekem mondjuk szerdán indult a jamboree egy igencsak sűrű hét eleje után. Miután a határozott tervem és elképzelésem az volt hogy 2 autóval jelenek meg a jubileumi találkozón, ezért hét elején kapott némi szervizt és finomhangolást a kis Oldsmobile. Szerdán kivittem Szentendrére hogy majd pénteken onnan jönnek ketten vele utánunk, én pedig unokatesómmal elindultam éjfélkor a Bel Air-rel Agárd felé… Csütörtökön az Úr szakadó esővel díjazta az igyekezetemet hogy bepakoljunk, ill. kocsit takarítsak, mossak. Még egy nevezetes mozzanata volt a napnak, mégpedig hogy a kertbe betolatva kb.4 részre törtem a jobb hátsó lámpámat pedig már jópárszor ugyanígy betolattam, de természetesen MOST nem jött össze. Úgyhogy amíg én takarítottam, addig unokatesóm apummal pillanatragasztó közbeiktatásával, origamizással múlatták az időt.
Komáromba érve, még mindig hol jobban hol kevésbé esett a víz, de nem baj, végre ott voltunk! Nem volt egyszerű a feladat: csütörtök délután 4 autó + 4 sátorhelyet szerezni… Végül találtunk egy kb. megfelelő helyet az aszfaltpályához igen közel, kicsit aggódtam is hogy mi lesz velünk az egész éjjel tartó gümifüstölők miatt, aztán az 1. sátor felállítása után összefutottunk egy kedves amcsiautós barátomékkal (általuk meg is volt az első pálinka-bor kombó), akik mellet bőven volt még hely, hát átköltöztünk. (belegondolva erről is megérte volna egy életképet csinálni ahogy egy félig összerakott sátorral a tetőn autózunk az erődben). Lényeg hogy csütörtökön sikeresen elhelyezkedtünk, barátok mellett addigis míg a csipet-csapat megérkezik és felduzzad a létszám.
Pénteken egy reggeli gyors teszkózás után már nyílt is az első ser, és így ment ez egész nap :) Még délelőtt úgy a 2.-3. sör között egyszercsak Sid is befutott a Delóval, bár nem tudom mi a jó eget tudott a regisztrációnál vagy negyed órát eltölteni, és még Bébet sem hozta magával! (azért nem kell félteni a leányzót, jött Ő csak kicsit később vonattal…) Úgy alakult hogy az autó kapott a Vurdonosoknál idén is helyet, úgyhogy Sid nem nálunk tanyázott végig, de közel hozzánk, emellett kis boldogságra is okot adott hogy a mellettünk parkoló pick-up platóját a drága tűzoltó kolegák a rekkenő hőségben feltöltötték isteni hűvös vízzel! Ezzel a pancsolás kipipálva!
Telt múlt a nap, az X-edik sör és némi boroskóla elfogyasztása után kezdett szomorodni a szituáció, mert az Oldsmobile-om nem akart érkezni, 8 körül pedig kaptam a hírt hogy nem lesz csak 1 autóm Komáromban, mert Esztergomnál végleg megállt a versenytechnika… :( Estére azért kis szülői segítséggel leért szentendrei barátom is, de már csak egyedül, Sidék viszont aznap este még hazamentek egy kis családi ünnepségre, így csak 5en mulattunk, bár én korán kidőltem (ez kb. hajnali 2-őt jelent), de tudtam hogy a szombatra kell spórolni, az a FŐ NAP! ;)
tovább...